Ha az élet citromot ad, csinálj belőle limonádét!

Limonádéstand

Limonádéstand

Pató Pálok és Paulinák vagyunk

Halogatunk, ha kell, ha nem

2019. május 08. - Marianna Lepes
Május elején látott napvilágot a Telekom.hu Nagy Pató Pál tesztjének kiértékelése. A teljes felnőtt lakosságra kiterjedő vizsgálat érdekes - de talán nem meglepő - képet mutat halogatás tekintetében. 
Több, mint 136 ezer válasz alapján láthatjuk, hogy az emberek több, mint fele rendszeresen halogat. 
cat-2360863_1280.jpg
Két érdekesség rajzolódik ki a felmérés alapján: az egyik, hogy a kor (a bölcsesség?) előrehaladtával csökken a patópáloskodásunk, a másik, hogy kevésbé a munka frontján, sokkal inkább az egészséges életmóddal kapcsolatban toljuk arrébb a teendőinket. 
Megörültem ennek a felmérésnek, mert visszaigazolja, amit már évek óta mondogatok. A kiértékelés szerint: 
" Mi a restség oka? A halogatók fele a saját bevallása szerint egyszerűen kényelmes. A pillanatnyi élvezetek kedvéért mindig talál valami jó kifogást, vagy csak épp „előre rápihen” kicsit az éppen aktuális fontos feladatra. A többiek egy esetleges kudarc lehetősége, vagy a kellő motiváció hiánya miatt bele sem vágnak a terveik megvalósításába, illetve a rossz időmenedzsment okán képtelenek befejezni a teendőiket. Tettrekészség tekintetében mutatkozik ugyanakkor némi különbség a vidék és nagyváros között: a nagyvárosiak kicsit nagyobb arányban (5 százalékpont különbséggel) érzik magukat inkább halogatónak. És mire vezetik vissza ezt a hajlamot magukban a halogatók? Budapesten és a nagyvárosokban élők saját bevallásuk szerint kényelmesebbek és kevésbé motiváltak, a vidéki habitusból viszont inkább a kellő magabiztosság hiányzik."
Jól látszik tehát, hogy nem külső, kényszerítő körülmények miatt tologatjuk a feladatokat, hanem nagyon is emberi dolgok miatt:
  • fókuszhiány
  • kudarctól való félelem
  • motiváció hiánya
  • rossz időmenedzsment. 
Jó hír, hogy ezek mindegyikén viszonylag könnyedén változtathatunk. 
A megoldás persze nem terem a bokorban, de némi munkával önmagunkon, helyére billenhetnek ezek a problémák. 
sign-1865307_1280.jpg
A rossz időmenedzsment és a fókuszhiány kéz a kézben jár. Ha nem tudjuk, hogy mi a lényeges, mi visz előrébb az utunkon, akkor nyilvánvalóan nehéz lesz a lényegi dolgokra koncentrálni. Újra és újra találkozom a munkám során a sürgős és fontos feladatokkal kapcsolatos fogalomzavarral. Nem biztos, hogy ami sürgős, az fontos is. És gyakran a fontos dolgok nem sürgősek. Mérlegelés nélkül könnyen adjuk ki a kezünkből az irányítást - így sodródunk az árral. 
Ehhez kapcsolódik a motiváció hiánya is. Ha nem tudjuk, hogy miért kellene megcsinálni a dolgokat, ha nem tudjuk, hogy miért fontos az egészséges életmód, a sport, vagy bármi, életminőséget javító folyamat, akkor annak jó eséllyel nem is szentelünk se figyelmet, se dedikált időt. 
A kudarctól való félelem pedig szintén olyasmi, amire van megoldás. Ehhez a gondolkodásmódunkat kell kicsit helyrepakolni: a growth mindset, vagy magyarul a fejlődő szemlélet megismerése és kialakítása rendkívül lényeges, hogy ne végzetes, megváltoztathatatlan kimenetként tekintsünk a nehéz helyzetekre és a kudarcokra, hanem lehetőségként. Tudom, hogy ez nem ilyen egyszerű. Évtizedes mantrákat, rutinokat, társadalmi normákat és elvárásokat kell ehhez felülírni - de mint minden, ez is csak belőlünk indulhat el. 
Röviden tehát: coachinggal jól orvosolható a patópáloskodás. Addig is érdemes sokat olvasni a témában. A Citromfacsaró című könyvem (www.citromfacsaro.hu) éppen ezekben a helyzetekben ad iránymutatót - olvass bele! Megéri!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mariannalepes.blog.hu/api/trackback/id/tr4814808776
süti beállítások módosítása