Ha az élet citromot ad, csinálj belőle limonádét!

Limonádéstand

MINDEN, AMIT A STRESSZRŐL TUDNI AKARTÁL

1. rész: Milyen fajtái vannak a stressznek? Miért alakul ki?

2019. június 07. - Marianna Lepes

Ki szeretne stresszes életet? Nyilvánvalóan senki - elég fura hozzáállásnak tartanánk, ha valaki direkt keresné magának a zűrt. Merthogy a stressz egyértelműen negatív felhanggal és jelentéstartalommal bír a legtöbbünk számára. Elég rossz a sajtója, az már biztos.

man-742766_1280.jpg

Magyar nyelvű irodalma is igen jelentős, érdemes utána olvasni. Ha csak egy névre emlékszel a stressz kapcsán, Selye János legyen az.

Na de mit kell tudnunk róla? Mármint a stresszről.

A stressz lett a XX. század csendes gyilkosa, minden jónak elrontója - és nem szűnt meg annak lenni a XXI. században sem. A definíciója szerint ez egy jelentős megküzdést, alkalmazkodást igénylő inger.

Mielőtt kiátkoznánk a stresszt, fontos megjegyezni valamit. Stressz nélkül valójában csak vegetálnánk, az életünk nagyjából egy cserép virágéhoz hasonlítana, ahol nagy bizonyossággal minden előre látható: a napfény, a víz, a növekedés és elhullás. Nem lenne cél, ami motiváljon, nem lenne miért küzdeni. A megküzdést, alkalmazkodást igénylő ingerek, azaz a stresszorok igenis fontos szerepet töltenek be az életünkben - még az üzleti életben is!

Stressz tehát mindenkit ér - a "túladagolt stressz" okoz betegséget és jelent veszélyt.

Alapvetően három típusát különböztetjük meg:

  • A jó hír az, hogy van jó stressz is! Ezt Selye eustressznek nevezte el. Izgalomra, boldogságra, örömre reagál így a testünk - egy sikeres üzletkötésre, a gyerek felvételére az egyetemre, egy teljesített sportkihívásra.
  • Akut stressznek a hirtelen behatásra fellépő stresszállapotot nevezzük. Ez elmúlik, miután a stresszfaktor megszűnt. Ilyen például egy nehéz tárgyalás befejezése, vagy egy fontos prezentáció megtartása.
  • A krónikus stressz olyan hosszan tartó és intenzív stressz, ami miatt csapdahelyzetben érezzük magunkat; azt érezzük, hogy összecsapnak a fejünk felett a hullámok. Ilyen egy hosszan fennálló, negatív üzleti vagy magánéleti helyzet (gazdasági válság; elhúzódó tárgyalás a leépítésekről a szakszervezettel; negatív hangulatú munkakörnyezet; bonyolult, hosszadalmas válás).

Rendben, megértettük, talán már át is éltük, hogy veszélyes a stressz – de mit tudunk tenni, hogy ne menjen rá az életünk se konkrét, se átvitt értelemben?

A fenti stressztípusokat kiváltó ok (stresszor) lehet fizikai (külső) vagy pszichés (belső) inger.

A fizikai ingerek ma már többnyire elég jól kézben tarthatók, ráadásul a hétköznapi életben ezek csak viszonylag rövid ideig fennálló behatások. Alapos felkészüléssel, előkészítéssel, rendszerezettséggel elkerülhetjük ezeket: az eszközeink (autó, számítógép, kávéautomata) karbantartása, munkakörnyezetünk rendezettsége, időszakos orvosi szűrések, kivizsgálások - minden olyan tevékenység, ami biztosítja, hogy ne, vagy csak minimálisan érjenek minket külső, fizikai ingerek, amelyek stresszhelyzetet okozhatnak számunkra.

stress-624220_1280.jpg

Elindulhatunk névjegykártya vagy prezentációs anyagok nélkül is egy tárgyalásra, de jelentősen javítja a helyzetünket, ha ezeket a stresszorokat eleve kiiktatjuk. Még a telefonunk rendszeres karbantartása és feltöltése is ide tartozik, ahogy az is, hogy se éhesek, se szomjasak ne legyünk. Gondold végig, hogy, számodra milyen fizikai ingerek okoznak időről- időre stresszhelyzetet – hidd el, hogy hamar meg fogod találni, hogyan tartsd kordában őket.

A pszichés ingereket nehezebb ellenőrzés alatt tartani. Ugyanarra az ingerre eltérően reagálunk - ami nálam szorongást válthat ki, azt más észre sem veszi. Ezért nézzük meg inkább más oldalról.

A stressz oka igen gyakran az elvárásokban gyökeredzik. Van egyfajta (indokolt vagy nem indokolt) elvárásunk a szituációval kapcsolatban, és erre reagálunk. Ha nagyjából úgy mennek a dolgok (tárgyalás, randi, sportmeccs), ahogy elképzeltük, akkor minden OK - de amint nagyon másképp alakul, megjelenik a stressz.

Mindezeken kívül meg kell említenünk, hogy van két hatalmas terület, amely befolyásolhatja a stresszhez és a helyzetekhez való hozzáállásunkat: a szokásaink és a kommunikációnk.

  • A szokásaink akkor válnak stresszforrássá, amikor megakadályozzák, hogy a kitűzött céljainkat elérjük. Szoktam mondani, hogy mutasd a szokásaidat és megmondom, vár-e rád siker. A szokások olyan mélyen bevésődött mintázatok, amelyekhez nem kell tudatosság, automata üzemmódban működtet minket - ha viszont új eredményeket akarunk, igen gyakran új szokásokat kell kialakítanunk. A bevált mintázatokat célszerű duplikálni mind egyéni, mind csapat, mind céges szinten.
  • Elég szorosan kapcsolódik ehhez a területhez és úgy általában a gondolkodásmódhoz a kommunikáció. Ez önmagában egy óriási terület - ezért koncentráljunk csak a stresszhez kapcsolódó kihívásokra. Két szinten érdemes ezt is megvizsgálni: az önmagunkkal folytatott belső kommunikáció: ez mennyire járul hozzá a stressz szintünkhöz, illetve a külső, másokkal folytatott kommunikáció: képesek vagyunk-e olyan módon és azt kommunikálni, ami hozzásegít minket a céljaink eléréséhez.

Ebből a belső monológunk talán fajsúlyosabb, hiszen ez van hozzánk a legközelebb, ezt "halljuk" a leggyakrabban és ez gyökerezik a gyermekkorunkban - itt viszünk tovább számos (gyakran nemkívánatos) mintázatot.

car-communication-3105927_1280.jpg

De mégis mit kezdhetünk ezzel? Mi a megoldás? Hogy csökkenthetjük a stresszt, hol lehet belenyúlni a rendszerbe?

Ezzel foglalkozunk a következő részben.

A bejegyzés trackback címe:

https://mariannalepes.blog.hu/api/trackback/id/tr6614883156

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.