Ha az élet citromot ad, csinálj belőle limonádét!

Limonádéstand

Limonádéstand

A választás joga

2019. május 25. - Marianna Lepes

"A világ egy veszélyes hely, nem azok miatt, akik gonoszságokat követnek el, hanem azok miatt, akik ezt tétlenül nézik."
(Albert Einstein)

Ez jut eszembe olyankor, amikor valakinek van ugyan joga szavazni és választani, de - ilyen-olyan kifogásokra hivatkozva - nem teszi. Az, amit ma természetesnek, mintegy "adottságnak" tekintünk, az korántsem volt mindig az.
Nem.
Kor, vagyoni helyzet, etnikum és számos más tényező befolyásolta, hogy valaki élhet-e a választás jogával - és biztosíthatlak róla, hogy nagyon sok vér tapad ennek a jognak az általánossá tételéhez. Történész ugyan nem vagyok, de utánanéztem néhány fontos eseménynek és dátumnak, amikor legnagyobb döbbenetemre olyanokkal találkoztam, akik nem szándékoztak élni ezzel a lehetőséggel.

A rövid életű Korzikai Köztársaság volt az első, amely általános választójogot biztosított - nemtől függetlenül 1755 és 1769 között a 25 év feletti állampolgárainak. De nézzük meg egész konkrétan a nők szavazati jogát!
1840-ben a Hawaii Királyság adott általános választójogot minden felnőttnek - ugyancsak nemtől függetlenül (1844-ben ezt felülírta az új alkotmány, amely visszaállt az "összes fehér férfi" választójogi korlátozásra). 1893-ban deklaráltan (a Freedom in the World index alapján) Új-Zéland maradt az egyetlen, választójogi szempontból, szabad ország a világon. 1894-ben pedig Dél-Ausztrália lett az első, ahol a nők nem csupán választási joggal rendelkeztek, de parlamenti képviselőként választhatók is - őket követte 1906-ban Finnország.

history-684384_1280.jpg

A választási jogot sok helyen sokféle alapon korlátozták: a demokrácia bölcsőjének számító Athénben ugye még csak a földtulajdonnal rendelkező férfi állampolgárok szavazhattak. Később - ahogy fentebb láthattuk - kiterjed ez a jog a nőkre is, sőt 2015-ben még Szaud-Arábiát is elérte ez a mérhetetlen modernizáció, és azóta a nők is szavazhatnak helyi választásokon.
Aztán persze a vallás is oka lehetett annak, ha valaki nem jutott választójoghoz: a reformáció megbolygatta ezeket az alapjogokat, de a katolikus vallás sem jelentett egyet a választójoggal: Angliában például kimondottan ellenjavallt volt ez a vallás választási szempontból. Egy ideig legalábbis.

És akkor még nem is beszéltünk olyanokról, mint a vagyoni helyzet, tudás, képesség (bizonyos végzettséghez, de akár írástudáshoz is) köthették ezt a jogot. Kor, nemzetiség, büntetett előélet, állampolgárság és/vagy foglalkozás korlátozhatja a választójogot.

A választás joga tehát nem JÁR. Az elmúlt évtizedekben persze talán kevesebbet kellett küzdeni érte, és talán el is felejtettük, hogy ez milyen hatalmas lehetőség arra, hogy kifejezzük a preferenciánkat, az értékítéletünket, hogy közvetve vagy közvetlenül befolyásoljuk a jövőnket, a sorsunkat. Ezt eldobni nem csupán érthetetlen, de vétkes könnyelműség is.

pen-2181101_1280.jpg

Ezért tehát nem, nem értem azokat, akiknek jogukban áll, hogy formálják az életüket, de nem teszik. Ez ugyanis számomra nem csupán jog, de kötelesség is. Felelősség. Ez a felnőtt lét lényege. Hogy nem csupán a sütit akarom megenni ebéd helyett, hanem pontosan tudom, hogy a salátának is helyet kell szorítanom az étrendemben ahhoz, hogy úgy alakuljon az egészségem, ahogy akarom. Az nem elég jó kifogás, hogy "de hát, nem szeretem a főzeléket". Nincs miből választani. Ezek úgysem lesznek jók. Meg azok sem. És egyébként is... Vacak ez az egész...

Ha nem vagy elégedett, tegyél érte, hogy az lehess. Vedd a kezedbe az életed végre! Ha már van szavazati jogod - használd! Ha nem jók a jelöltek, kezdj el dolgozni azon, hogy legyenek jó jelöltek! A nők sem úgy kaptak választójogot, hogy egy kedd reggel felkelt egy potentát és kinyilatkoztatta, hogy mától a nők is azonos jogokkal rendelkeznek! Egy frászt. Sok-sok küzdelem, sok-sok kudarc, sőt, sok-sok emberélet és emberi sors árán mehetünk ma el szavazni. Lenne felháborodás, ha holnaptól megszűnne ez a lehetőség.

Ki merte remélni 30 évvel ezelőtt, hogy egy napon európai parlamenti képviselőket választunk? Én biztosan nem - nekem az is csoda volt, hogy elindulhattunk a csilli-villi nyugat felé.
Hogy nem pont úgy alakul, ahogy az szolgálna minket? Ezen változtathatunk.
Már írtam korábban Greta Thunbergről - ő az, aki globális mozgalmat indított a klímaváltozás kapcsán. 16 évesen. És persze lányként... Se választójoga, se vagyona, se semmi kiskutyafüléje nincs - az elköteleződésén és a felelősségvállalásán kívül. Mennyivel több lehetőség van a mi kezünkben?
Éljünk vele!

blue-1283011_1280.jpg

Ugyanis a nemdöntés is döntés. Döntés arról, hogy nem érdekel, hogy nem foglalkozom vele, hogy rendelkezhettek rólam és felőlem.
Most tényleg?

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mariannalepes.blog.hu/api/trackback/id/tr514857554
süti beállítások módosítása